Salgótarján Nógrád megye fővárosa , Északkelet- Magyarország , így a népesség alapján a második legkisebb megyei főváros.
Salgótarján
Megyei jogokkal rendelkező város
Salgótarján Megyei Jogú Város
Salgótarján Nógrád megyében találhatóSalgótarjánSalgótarján
Nógrád megye térképének megjelenítése
Térkép megjelenítése Magyarországon
Térkép megjelenítése Európában
Mutasd az összeset
Koordináták: 48,104042 ° N 19,807456 ° E
Ország
Magyarország
Megye
Nógrád
Kerület
Salgótarján
Terület
• Teljes
102,96 km 2 (39,75 négyzetméter)
Magasság
299 m (981 ft)
Népesség (2017)
• Teljes
34,627 [1]
Demonym (s)
Salgótarjáni
Népesség nemzet szerint[2]
• magyarok
85,9%
• cigányok
5,4%
• németek
0,4%
• szlovákok
0,3%
• románok
0,1%
• Egyéb
0,7%
Népesség vallás szerint[3]
• Római katolikus
39,4%
• görög katolikus
0,2%
• reformátorok
2,2%
• Lutheránusok
1,2%
• Egyéb
2,6%
• Nem vallásos
25,1%
• Ismeretlen
29,3%
Időzóna
UTC + 1 ( CET )
• Nyár ( DST )
UTC + 2 ( CEST )
irányítószám
3100
Körzetszám
(+36) 32
Weboldal
www .salgotarjan .hu
Salgótarján belvárosa
Konferencia központ
Hely szerkesztése
A Karancs-hegy lábánál , a Cserhát-hegységben , 250 méter tengerszint feletti magasságban, 120 km-re északkeletre Budapesttől , 70 km (43 mérföld) nyugatra Miskolctól . Salgótarjánot gyönyörű erdők és dombok veszik körül várromokkal, amelyek busszal megközelíthetők a város központjától.
Előzmények
A város már a középkorban létezett , de erről való információ kevés, valószínűleg azért, mert kicsi település volt. A salgó szó "ragyogó" jelentést jelent az ókori magyarul , Tarján pedig a környéket meghódító magyar törzsek egyikének a neve.
A salgói kastélyt a 13. században egy vulkáni eredetű hegyre építették. A 13. században a városnak már volt temploma.
A közeli Fülek-kastély (ma Fiľakovo , Szlovákia) 1682-es ostroma után a város elhagyatott volt, és új telepesek csak tíz évvel később érkeztek be, ám továbbra is kis falu maradt.
A fejlesztés a 19. század közepén jött, amikor a közelben szénbányát nyitottak. A bánya és a fejlődő ipar által kínált munkalehetőségek elkezdték vonzani az embereket. A falu gyorsan növekedett, és 1922-ben városi státuszt kapott. Ma a látogatók a bányászati múzeumot a bánya múzeumának meglátogatásával láthatják, amely a bánya főbejárata mellett található.
1950-ben Salgótarján Nógrád megye fővárosává vált a korábbi megyei székhely, Balassagyarmat helyett , bár a megyei hivatalok 1952-ig nem költöztek ide. A következő húsz évben több falut csatoltak a növekvő városhoz.
A szénbányák évekkel ezelőtt bezárták, így a város magas munkanélküliségi ráta maradt.
1994-ben Salgótarján megyei jogokkal rendelkező város rangot kapott, egy új törvénynek megfelelően, amely kimondja, hogy minden megyeszékhely megyei jogú város. (Korábban csak az 50 000 feletti lakossággal rendelkező városok kaptak megyei jogokat, és Salgótarján volt az egyetlen a két megyeszékhely közül, ahol 50 000-nél kevesebb népesség volt; a másik Szekszárd volt ).
Nevezetességek Edit
A város két romos kastély közelében helyezkedik el, és két múzeumot tartalmaz, többek között látnivalók mellett.
A megye történelmi múzeumával szemben található Plébániatemplom (székesegyház) a város fő temploma.
A Nógrádi Történeti Múzeum (Nógrád Történeti Múzeum megye) a város fő múzeuma, a megye történelméről szóló kiállításokkal. Külön kiállítás látható Balázs Jánosról , a városban élő roma költőről és festőről.
A Nógrádi Történeti Múzeum Bányászati Kiállítóhelye (országos bányászati múzeum) az ország legfontosabb bányászati múzeuma, a régió bányászatának történetével kapcsolatos kiállításokkal. A látogatók megtekinthetik a bánya egy részét és megnézhetik a bányászati felszereléseket.
A két kastély jobban megőrzött Somoskő (Šomoška) vár a Somoskő külvárosában. Egy 526 méter magas domb tetején fekszik. A három eredeti torony egyike helyreállt. A kastély a határ szlovák oldalán fekszik, de könnyen elérhető Somoskő magyar falujából.
A Salgói kastély romjai, Salgóbánya külvárosában, a tengerszint felett 625 méterrel fekszenek, és panorámás kilátást nyújtanak a területre.
Forrás:Wikipédia